Kötelező a szennyvízmérés? Mikor érdemes külön mérni a kibocsátott szennyvíz mennyiségét? Milyen szennyvízmérő alkalmas erre, és milyen feltételekre kell figyelni a mérőhely kialakításakor?

A szennyvíz mennyiségének pontos mérése számos ipari, mezőgazdasági és víziközműves alkalmazásban fontos kérdés. Különösen akkor lehet jelentősége, ha a felhasznált víz egy része nem kerül vissza a szennyvízhálózatba, például elpárolog, beépül a termékbe, vagy más módon kerül felhasználásra.

Ebben a kisokosban összefoglaljuk a szennyvízméréssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a mérési lehetőségeket és a szennyvízmérő kiválasztásának fő szempontjait.

Mi az a szennyvízmérés?

A szennyvízmérés a szennyvízhálózatba vezetett szennyvíz mennyiségének meghatározását jelenti.

A szennyvíz mennyiségének mérésére szolgáló mérőeszköz a szennyvízhálózatba beépített, az áramló szennyvíz mennyiségének meghatározására alkalmas kalibrált mérőeszköz.

A mérés célja lehet többek között:

• a kibocsátott szennyvíz mennyiségének pontos meghatározása,
• az elszámolás alapjául szolgáló mennyiség mérése,
• technológiai folyamatok ellenőrzése,
• vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás összehasonlítása,
• vízveszteség vagy technológiai veszteség feltárása,
• ipari és kommunális rendszerek üzemeltetésének optimalizálása.

A megfelelő mérési megoldás kiválasztásánál nemcsak a névleges csőátmérőt, hanem a szennyvíz jellemzőit, az áramlási viszonyokat és a mérőhely kialakítását is figyelembe kell venni.

Kötelező a szennyvízmérés?

A szennyvízmérés általánosságban nem minden felhasználási helyen kötelező.

A hatályos szabályozás szerint a szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen felhasznált vízmennyiség alapján állapítható meg.

Fontos azonban, hogy a víziközmű-szolgáltató a saját üzletszabályzatában meghatározott műszaki feltételek fennállása esetén előírhatja közműves szennyvízmennyiség-mérő beépítését és működtetését.

Ezért egy konkrét mérőhely kialakítása előtt mindig érdemes egyeztetni az illetékes víziközmű-szolgáltatóval.

A szennyvíz mérésére alkalmazott mérőeszközhöz a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulása szükséges, és a mérésen alapuló elszámolás feltételeit is rendezni kell.

Mikor érdemes külön szennyvízmérőt alkalmazni?

A külön szennyvízmérés elsősorban akkor lehet gazdaságilag indokolt, amikor a felhasznált víz mennyisége és a ténylegesen a szennyvízhálózatba kerülő vízmennyiség jelentősen eltér egymástól.

Ilyen eset lehet például, amikor a felhasznált víz egy része:

1. Elpárolog
Bizonyos ipari technológiákban a felhasznált víz jelentős része párolgással távozik.

Például:

• hűtési folyamatok,
• fűtési rendszerek,
• egyes kohászati technológiák,
• technológiai vízfelhasználás.

2. Beépül a termékbe
Egyes iparágakban a felhasznált víz egy része a gyártási folyamat során a termék részévé válik.

Ilyen lehet például:

• élelmiszeripar,
• pékségek és kenyérgyártás,
• konzervipar,
• gyümölcs- és zöldségfeldolgozás,
• italgyártás,
• borászat,
• sörgyártás,
• pálinkafőzés,
• egyes építőipari technológiák,
• betonüzemek.

3. Más módon kerül elhelyezésre
Előfordulhat az is, hogy a felhasznált víz egy része nem a közüzemi szennyvízhálózatba kerül, hanem engedélyezett saját szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező rendszerben kezelik.

Ilyen esetekben különösen fontos lehet a vízfelhasználás és a tényleges szennyvízkibocsátás pontos meghatározása.

Ha a felhasznált és a kibocsátott víz mennyisége jelentősen eltér, a szennyvízmérés gazdasági előnyeit érdemes konkrét számítás alapján megvizsgálni.

Milyen mérő alkalmas szennyvíz mérésére?

A szennyvíz mérésére nem feltétlenül ugyanaz a mérőtechnológia alkalmas, mint tiszta ivóvíz mérésére.

A szennyvíz tartalmazhat lebegő, darabos vagy szálas szennyeződéseket, ezért a mérő kiválasztásánál fontos szempont, hogy a mérési elv és a mérő kialakítása megfeleljen a közeg tulajdonságainak.

Szennyvízmérési alkalmazásokban gyakran alkalmaznak elektromágneses, más néven indukciós áramlásmérőket.

Indukciós szennyvízmérők

Az elektromágneses indukciós áramlásmérők mozgó alkatrész nélkül mérik a vezetőképes folyadék térfogatáramát.

Előnyeik lehetnek:

• nincs mozgó mérőszerkezet,
• a mérőcső keresztmetszetében nincs mechanikus akadály,
• szennyvíz és más szilárd részecskéket tartalmazó folyadékok mérésére is alkalmasak lehetnek,
• alacsony karbantartási igény,
• folyamatos térfogatáram- és összmennyiség-mérés,
• különböző kommunikációs és adatgyűjtési lehetőségek állhatnak rendelkezésre.

A pontos alkalmazhatóságot mindig a mérendő közeg és a kiválasztott mérő műszaki adatai alapján kell meghatározni.

Részben töltött csővezetékek és nyitott csatornák

Nem minden szennyvízvezeték működik telt szelvényű csővezetékként.

Ha a csővezeték csak részben telt, vagy a mérés nyitott csatornában történik, olyan mérési megoldásra lehet szükség, amelyet kifejezetten ilyen alkalmazásra terveztek.

Ezért a szennyvízmérő kiválasztásakor az egyik első kérdés:

Telt szelvényű csővezetékben vagy részben töltött csőben történik a mérés?

Mire kell figyelni a szennyvízmérő kiválasztásakor?

A megfelelő mérő kiválasztásához több műszaki paramétert is ismerni kell.

Fontos adatok:

• névleges csőátmérő,
• minimális és maximális térfogatáram,
• jellemző üzemi térfogatáram,
• minimális és maximális áramlási sebesség,
• a csővezeték telt vagy részben töltött állapota,
• a szennyvíz összetétele,
• szilárd vagy szálas anyagok jelenléte,
• közeg hőmérséklete,
• üzemi nyomás,
• szükséges pontosság,
• mérési irány,
• telepítési körülmények,
• tápellátás,
• adatkommunikációs igény,
• szükséges adatnaplózás,
• a mérés elszámolási célja.

Különösen fontos, hogy az indukciós áramlásmérő mérőcsöve megfelelően folyadékkal töltött legyen, illetve a kiválasztott típus beépítési feltételeit is figyelembe kell venni.

Miért lehet jó választás az indukciós szennyvízmérő?

Az elektromágneses mérési elv egyik fontos előnye, hogy a mérő nem mechanikus mozgó alkatrészekkel méri az áramló folyadékot.

A mérő a vezetőképes folyadék áramlásából létrejövő elektromos jelet használja fel a térfogatáram meghatározására.

Ez különösen előnyös lehet szennyvíznél, ahol a közegben lebegőanyagok, szilárd részecskék vagy más szennyeződések is jelen lehetnek.

Az ipari és víziközműves alkalmazásokban ezért az elektromágneses áramlásmérők széles körben használhatók szennyvízkezelési és szennyvízszállítási rendszerekben.

Szükséges-e terv vagy szolgáltatói engedély?

A szennyvízmérőhely kialakítása nem pusztán egy mérőóra felszerelését jelenti.

Ha a mérés joghatással jár, például a szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás elszámolásának alapjául szolgál, a mérőhely kialakítását a vonatkozó előírásoknak és a víziközmű-szolgáltató követelményeinek megfelelően kell elvégezni.

A hatályos szabályozás szerint a szennyvíz mennyiségének mérésére olyan mérőeszköz alkalmazható, amely megfelel a vonatkozó követelményeknek, és amelyhez a víziközmű-szolgáltató előzetesen hozzájárult.

Ezért a tervezés első lépése célszerűen a szolgáltatóval történő egyeztetés.

A mérőhely kialakítása a konkrét projekttől függően több szakterületet is érinthet, például:

• gépészeti tervezés,
• közmű- és csőhálózati tervezés,
• villamos tervezés,
• mérés- és irányítástechnika,
• kommunikáció és adatgyűjtés,
• szükség esetén statikai tervezés.

A szolgáltató a saját műszaki előírásai alapján további dokumentációt vagy feltételeket is meghatározhat.

Mit jelent a kalibrálás és az ellenőrzés?

A mérő hosszú távú, megbízható működéséhez nem elegendő egyszerűen kiválasztani és beépíteni egy megfelelő mérőt.

A mérő működtetésével, karbantartásával és – az adott alkalmazásra vonatkozó előírások szerint – kalibrálásával, ellenőrzésével is foglalkozni kell.

Elszámolási célú mérésnél különösen fontos, hogy a mérő és a teljes mérőrendszer megfeleljen a szolgáltató által meghatározott követelményeknek.

Milyen adatokat érdemes gyűjteni?

A korszerű szennyvízmérők nemcsak az aktuális térfogatáram kijelzésére alkalmasak.

A mérő típusától függően lehetőség nyílhat például:

• összesített fogyasztási adatok tárolására,
• pillanatnyi térfogatáram megjelenítésére,
• pozitív és negatív áramlási mennyiség külön kezelésére,
• hibák és riasztások naplózására,
• adatnaplózásra,
• impulzuskimenetre,
• 4–20 mA kimenetre,
• Modbus kommunikációra,
• egyéb távkommunikációs megoldásokra.

Az adatgyűjtés különösen hasznos lehet ipari üzemekben és víziközműves rendszerekben, ahol a mérési adatok alapján a vízfelhasználás és a szennyvízkibocsátás folyamatosan elemezhető.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő szennyvízmérőt?

A megfelelő szennyvízmérő kiválasztását nem érdemes kizárólag a csőátmérő alapján elvégezni.

A pontos kiválasztáshoz legalább az alábbi adatokat érdemes megadni:

1. A csővezeték átmérője
   Mekkora a meglévő cső névleges átmérője?
2. A minimális és maximális vízhozam
   Mekkora térfogatáramot kell a mérőnek megbízhatóan mérnie?
3. A jellemző üzemi vízhozam
   Nemcsak a maximum, hanem a normál üzemi tartomány is fontos.
4. A csővezeték kialakítása
   Telt szelvényű vagy részben töltött csővezetékről van szó?
5. A közeg tulajdonságai
   Milyen összetételű a szennyvíz? Tartalmaz-e lebegő vagy szilárd anyagot?
6. A mérés célja
   Technológiai ellenőrzésről, monitoringról vagy elszámolási célú mérésről van szó?
7. A telepítés körülményei
   Beltéri, kültéri, aknában vagy akár elárasztásnak kitett helyen kerül-e beépítésre a mérő?
8. Kommunikációs igény
   Szükség van-e távoli adatkiolvasásra, adatnaplózásra vagy épület-/üzemirányítási rendszerhez történő csatlakozásra?

Gyakran ismételt kérdések a szennyvízmérésről

Kötelező mindenhol szennyvízmérőt felszerelni?

Nem. A szennyvíz mennyisége mérés alapján vagy – mérés hiányában – a felhasznált vízmennyiség alapján állapítható meg. Bizonyos esetekben azonban a víziközmű-szolgáltató előírhatja a közműves szennyvízmennyiség-mérő alkalmazását.

Érdemes szennyvízmérőt felszerelni, ha a felhasznált víz egy része nem kerül a csatornába?

Igen, ilyen esetben érdemes megvizsgálni a külön szennyvízmérés gazdasági előnyeit. Különösen ipari és technológiai vízfelhasználásnál lehet jelentős különbség a vételezett víz és a ténylegesen kibocsátott szennyvíz mennyisége között.

Jó az ivóvízóra szennyvíz mérésére?

Nem minden esetben. A szennyvíz összetétele és a benne található szilárd vagy szálas anyagok miatt a mérési technológia kiválasztása külön figyelmet igényel.

Milyen szennyvízmérőt válasszak?

A megfelelő mérő a csőátmérőtől, az áramlási tartománytól, a közeg tulajdonságaitól, a csővezeték kialakításától és a mérés céljától függ. Első lépésként érdemes ezeket az adatokat összegyűjteni, majd ezek alapján kiválasztani a megfelelő mérési technológiát és mérőt.

Kell engedély a szennyvízmérőhöz?

Elszámolási célú közműves szennyvízmérés esetén a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulása szükséges. A konkrét mérőhelyre vonatkozó tervi és műszaki követelményeket az illetékes szolgáltatóval kell egyeztetni.

Lehet távolról kiolvasni a szennyvízmérő adatait?

A mérő típusától és a választott jelfeldolgozó/kommunikációs modultól függően igen. A korszerű mérési rendszerek különböző kimenetekkel és kommunikációs megoldásokkal kapcsolhatók adatgyűjtő vagy irányítástechnikai rendszerekhez.

Kérjen műszaki segítséget szennyvízmérési projektjéhez!

Nem biztos benne, milyen pontosan milyen szennyvízmérőre van szüksége?

Küldje el nekünk a mérési feladat legfontosabb adatait – például a csőátmérőt, a minimális és maximális vízhozamot, a mérendő közeg jellemzőit és a mérés célját –, és segítünk megtalálni a megfelelő műszaki megoldást.

E-mail: arad.hungaria@arad.hu
Központi: +36 1 206 06 64 Mobil: +36 20 231 70 33