Helyszín:

Az A.R.I. gyár a Genezáreti-tó mellett fekvő, gyönyörű panorámával megáldott Kvaz Haruv településen (Kibuc) található. Az évente megrendezett továbbképzés az idén március 3-10 között, csodálatos tavaszi időben zajlott.

Résztvevők:

A rendezvényen mintegy 50 országból vettek részt üzemeltetők, tervezők és értékesítő mérnökök.

Amiről tanultunk:

A házigazda A.R.I. stáb összeszokott profizmussal, és nagy szeretettel vezényelte le az egész rendezvényt, melyen az alábbiakról szerezhettünk bővebb ismereteket:

Elmélet:

• Nyomott hálózatok hidraulikai problémái
• A levegő meglétéből és/vagy hiányából eredő problémák az üzemelő nyomott rendszerekben
• A.R.I. légtelenítő és légbeszívó szelepek  tervezése, méretezése, kiválasztása és telepítése

Elmélet és gyakorlat:

• A.R.I. légtelenítő és légbeszívó szelepcsalád és az egyedülálló tömítési koncepció bemutatása elmélet és gyakorlat

Gyakorlat:

• A.R.I. légtelenítő szelepek gyártása
• A.R.I. légtelenítő szelepek az üzemeltetésben – tanulmányi kirándulás

– tengervíz sótalanító

– szennyvíztisztító

– átemelő telep

Zárásképp a szervezők a kiváló képzést és a jó hangulatú búcsúestet követően, egy utolsó napi Holt-tengeri kirándulással és Jeruzsálemi városnézéssel tették felejthetetlenné a rendezvényt.

Galéria a látogatásról:

The post A.R.I. szeminárium 2018 appeared first on Arad Hungária Kft. - vízóra, vízmérő, hőmennyiségmérő és egyéb áramlásmérő eszközök, megoldások.

Előző heti cikkünket folytatva, most rátérünk az eddig ismertetett jelenségek hatékony megoldását jelentő légtelenítő szelepekre. A szelepek működési elvük szerint több csoportra oszthatóak fel, melyről röviden az alábbiakban olvashat.

1. Automata légtelenítő szelep

Az automata légtelenítők folyadék-rendszerek nyomás alatti légtelenítésére szolgálnak. A működés közben felhalmozódó levegő folyamatos, nyomás alatti kiengedésével biztosítja a hatékonyabb folyadékszállítást (a bent maradó légbuborékok szűkítik az áramlási keresztmetszetet – v.ö: szivattyú energia költségek, energia hatékonyság). Az automata légtelenítő szelep jellemzője a kisebb méret és a korlátozott szállítási kapacitás.

12. ábra Automata légtelenítő szelep működése

2. Speciális automata légtelenítő szelepek

Az automata légtelenítő szelepek funkciójuknál és fizikai törvényszerűségeknél fogva relatíve kis keresztmetszetű (néhány mm²) kivezető nyílással rendelkeznek, mely eltömődésre érzékeny lehet, így több figyelmet igényel. Újabb fejlesztésű ferde ülékes, ún. gördülő tömítés („rolling seal”) elvű automata légtelenítő szelepek jelentősen nagyobb kiömlési keresztmetszettel rendelkeznek és a tömítés szelepüléken végzett gördülő mozgásból adódóan jobb öntisztulási jellemzőkkel bírnak, így kapacitás és megbízhatóság szempontjából optimális eszközök (13. ábra).

Amennyiben (pl. szivattyúház légtelenítésekor) a légbeszívás semmilyen mértékben nem megengedett, érdemes beépített visszacsapó szelepet tartalmazó Egyirányú (One way out) légtelenítő szelep típust választani.

13 ábra Golyós és gördülő tömítés elvű légtelenítők összehasonlítása

3. Dinamikus légbeszívó- légtelenítő szelep

A hálózat védelme érdekében (vákuum-törés, nyomáslengések), nagy mennyiségű levegő be- és kimozgatására alkalmas légbeszívó- légtelenítő szelep. A szükséges nagy kapacitás miatt nagy átömlő nyílással rendelkezik, az esetek nagy részében golyós úszós kialakítású.

14. ábra Dinamikus légbeszívó- légtelenítő szelep (golyós kivitel)

4. Kombinált légbeszívó- légtelenítő szelepek

A folyamatos, nyomás alatti légtelenítés értelemszerű igénye miatt a dinamikus működésű típusok helyett ma leginkább a 3 funkciós, ún. kombinált légtelenítő szelepek vannak használatban, ahol egy szeleptestben egyszerre van jelen a nagy szállítási kapacitású, dinamikus működés mellett az automatikus légtelenítési funkció is.

A kombinált légtelenítő szelepek nyomásesés (pl. hálózat leürülés, szivattyú leállás) esetén nagy keresztmetszeten, nagy mennyiségű levegő be- és kimozgatására képes légtelenítő szelepek (dinamikus funkció), melyek egyben biztosítják normál hálózati működés közben a nyomás alatti légtelenítést (automata légtelenítő szelep funkció).

15. ábra Dinamikus légtelenítő szelep + automata légtelenítő szelep = Kombinált légtelenítő szelep

Kombinált légtelenítő szelepekben is léteznek „gördülő tömítés” („rolling seal”) elvű típusok, itt az öntisztuló mechanizmus, megbízható, stabil működés mellett a könnyű karban tarthatóság, kis súly és kompakt méretek a legfontosabb jó tulajdonságok (16. ábra)

16. ábra Gördülő tömítés elvű légbeszívó- légtelenítő szelep

5. Csillapított zárású légbeszívó- légtelenítő szelepek (Non-slam)

Kombinált légbeszívó- légtelenítő szelepek rendkívül hatékony kiegészítője a Csillapított zárás (non-Slam) funkció, mely negatív nyomáshullám esetén lehetővé teszi szabad levegő beáramlását (dinamikus mód), viszont a kifelé áramló légáramlást egy, csak ebben az irányban aktív torlótárcsával visszafojtva – mintegy párna-hatás szerűen csillapítani lehet az esetlegesen létrejövő nyomáslengések hatását. A légtelenítő szelep emellett automata légtelenítési funkcióval is rendelkezik.

17. ábra Csillapított (Non-slam) kombinált légtelenítő szelep működése

6. Tehermentesítő légbeszívó- légtelenítő szelep

A légtelenítő szelepek legújabb generációja az ún. membrános vagy tehermentesítő légtelenítők. Ezek a típusok légbeszívás közben lényegében nominális (= csatlakozó átmérővel kvázi megegyező beömlő keresztmetszet, zavartalan áramlás) dinamikus rendszerű légbeszívó eszközként működnek, extrém magas kapacitással (Pl. egy DN80 légtelenítő szelep kapacitása 4m diffnyomáson: 2500 m³/h).

Ugyanakkor pilot szelep alkatrészük segítségével a nyomáshullám visszatérésekor automatikusan (és teljes, nyitott keresztmetszeten) leengedik a nyomáscsúcs jelentős részét. (A tehermentesítő légtelenítő szelepet vissza lehet drénelni a szívótérbe). Ez által a légtelenítő szelep gyakorlatilag „levágja” a visszatérő nyomáscsúcs felső élét, ily módon tehermentesítve a hálózatot.

Ez a működési mód azért sokkal hatékonyabb pl. egy biztonsági szelepnél, mert a csőhálózatokban a nyomáslengések nagyon gyorsan, sokszor többszörös hangsebességgel közlekednek, ez által mire egy hagyományos biztonsági szelep kinyit, a rendszert már rég jelentős sokk érte.

6. Légbeszívó- légtelenítő szelepek hatása – kísérletek

A különböző típusú légtelenítő szelepek hatásának vizsgálatát, illetve kialakításuk optimalizálását volt hivatott elvégezni a németországi Fraunhofer Intézet kísérletsorozata – egy kísérleti rendszeren vizsgálták védelem nélkül, illetve különböző kialakítású légbeszívó- légtelenítő szelepek használata esetén a hirtelen leálláskor létrejövő tranziens jelenségeket. Az eredmény önmagáért beszél (18. ábra).

(piros nyomásgörbe – védelem nélkül, a másik két görbe különböző pontokra felszerelt légbeszívó- légtelenítő szelepekkel)

18.ábra Kísérleti eredmények – Fraunhofer-intézet

7. Egyéb speciális kialakítású légtelenítő szelepek

Saját aknás légtelenítő szelepek: használatukkal megspórolható légtelenítő akna kiépítése – egyszerűbb kezelés és karban tartás Vizes és szennyvizes kivitelben, különböző hosszokban elérhetők.

Elárasztásvédelem: talajvíz- vagy belvízveszélyes helyeken ajánlott elárasztás ellen védett légtelenítő szelepeket használni; ezek megfelelő légtelenítési kapacitást biztosító, de vízzel való elárasztás esetén stabilan záró mechanizmussal zárják ki a szállított ivóvíz visszafertőződésének esélyét.

Fagyvédelem: fagyveszélynek kitett helyeken célszerű fagyvédelmi kittel felszerelt szelepet alkalmazni. Ezek az általában PUR anyagból készült speciális fagyvédő házak, melyek optimális védelmet nyújtanak az eszközöknek.

The post Légbeszívó- légtelenítő szelepek működése és típusai – 2. rész appeared first on Arad Hungária Kft. - vízóra, vízmérő, hőmennyiségmérő és egyéb áramlásmérő eszközök, megoldások.

Drozdik Károly | gépészmérnök

Bevezetés

Amint azt Víziközmű üzemeltetés során sok esetben tapasztalható, folyadékszállító rendszerekben lévő levegő (illetve egyéb gázok) inkább problémát, semmint örömet okoznak az Üzemeltetőnek. Alapvetően kijelenthetjük. hogy folyadékszállító rendszereket elsősorban folyadékok hatékony továbbítására, és nem levegő és egyéb gázok szállítására tervezik/tervezték.

Cikkünk a ivóvíz és szennyvíz hálózatokba kerülő és ott akkumulálódó levegő/gázok a szállítás különböző folyamataira gyakorolt hatásait, azok fizikai hátterét igyekszik kellő részletességgel bemutatni. Emellett példák és fizikai paraméterek mentén ismertetjük a különböző körszerű légbeszívó- légtelenítő szelep típusokat.

Megjegyzés:  A cikk folyamán – a szóismétlések halmozásának elkerülése végett – a folyadékszállító rendszerekben található „levegő és/vagy egyéb gázok” kifejezés helyett a továbbiakban egyszerűsítve csak a levegő szót használjuk.

Mit keres a levegő a vízben?

A hálózat töltése során bent maradó légbuborékok és légzsákok egy ismert, sajnálatos jelenség. Ezeknek viszonylag jelentős része megszüntethető pl. hidránsokon történő, töltés közbeni légtelenítéssel – ha ezt megfelelő számú és kellően odafigyelő kollegával végeztetjük, úgy elkerülhetjük pl. kabrió típusú gépkocsik, kertek és pincék feltöltését.

Sajnos azonban több más mód van még, amely módon levegő kerülhet rendszereinkbe. Klasszikus példa pl. a szivattyúzás közben történő levegőbevitel, mely adódhat egyrészt tömítetlenségből, másrészt a forrás eredetileg is magas levegőtartalmából (pl. szennyvíz gyűjtő- vagy fogadóaknából történő kiemelés során). (1. ábra)

1.ábra Levegő bekerülése gyűjtőaknában

Nyomott szennyvizes rendszereknél hasonlóan gondot okozhatnak – tartózkodási idő és összetétel függvényében a rothadásból származó gázok. Ebben az esetben a gáz/folyadék közeg határfelülete különösen veszélyes támadási pont fém anyagú csövek esetén a korrózió számára.

Másik ok a levegő és egyéb gázok vízben való oldhatósága, mely függ a hőmérséklettől (ld. 2 ábra táblázat).

2. ábra Vízben való oldhatóság a hőmérséklet függvényében

A táblázat adataiból kiolvasható, hogy a hőmérséklet 6°C-ról (mely pl. lehet a víz kiemeléskori hőmérséklete) 16°C-ra való emelkedésével (pl. vízhőmérséklet a fogyasztók előtt) 0,5%-kal csökkent a vízben oldható levegő aránya, így 1.000 m³ -os napi szállítási mennyiség esetén csak az így keletkező levegő mennyisége napi 5 m³!!

Egyesített gáztörvény. A vízben lévő légbuborékokra, mint ideális gázokra alkalmazva az egyesített gáztörvényt kijelenthető, hogy azonos hőmérséklet mellett a gázok nyomás és térfogat szorzata állandó, tehát a nyomás csökkenésével a folyadékban lévő légzsákok, buborékok térfogata szintén megnő.

Ennek okán javallott dolog pl. automata légtelenítő szelepeket elhelyezni nyomáscsökkentő szabályozó szelepek után.

De miért van még mindig a levegő a vízben?

Mint arról korábban szó esett, a rendszer töltés közben történő korrekt légtelenítés a csővezetékekben eredetileg bent lévő levegő nagy részét képes eltávolítani még a rendszer indítása előtt. De mi történik azzal a levegővel, amely rendszer töltéskor még csak mikrobuborékok formájában volt jelen, s csak később áll össze légtelenítő (pl. hidráns) ponton kiengedhető levegő-fázissá?

Mi a sorsa annak a levegőnek, amely normál működés közben (vízben oldott levegő, hőmérséklet, nyomáscsökkentés hatásai) válik ki a folyadékból és halmozódik tovább? Sajnos az ilyen módon kiváló levegő légzsákok formájában bent ragad a  rendszer különböző pontjain (magaspontokon, csőhidak leszálló ága előtt…stb.).

A víz és a levegő viszkozitásának markáns különbsége miatt, illetve csőfallal való kölcsönhatásuk miatt kell egy bizonyos szállítási folyadéksebesség ahhoz, hogy adott paraméterekkel rendelkező csőben (átmérő, lejtés…stb) biztosan tovább tudjunk sodorni egy légbuborékot, ez az ún. kritikus sebesség (3. ábra).

3. ábra Kritikus szállítási sebesség különböző modelljei

A fenti képletek mindegyike – különböző metódusok mellett – a kritikus sebesség mértékét hivatott megállapítani. Sajnos ezek közül az empirikus valósághoz a legutóbbi, G. Walther, F. W. Günthert képlet áll, DN150 csőre 10° lejtésnél 1m/s körüli szállítási sebességet számolva, mely sajnos magasabb, mint általában a szállítási sebességek folyadékszállító rendszerekben.

A továbbiakban a más megközelítést alkalmazó Van Vuuren diagramból (4. ábra) is látható, hogy a csőátérő növekedésével nő a kritikus sebesség – nagy átmérőknél már elhanyagolhatóan kicsi (gyakorlatilag zérus) lejtésekhez is 1m/s feletti kritikus szállítási sebesség tartozik. Tehát akár vízszintes csőszakaszokon is előfordulhat, hogy egy légzsák-szegmens magától nem, vagy csak véletlenszerűen mozdult tovább.

4. ábra Légbuborékok kritikus szállítási sebessége (Van Vuuren) [1]

A fentiekből sajnos az a szomorú tény következik, hogy a rendszer bizonyos pontjain bennmaradt levegő kis eséllyel fog „magától” eltűnni a hálózatból, hacsak mi nem tartjuk fontosnak gondoskodni róla. Miért lehet ez fontos?

Vezetékrendszerekben lévő levegő és egyéb gázok hatásai – Szállítási energiahatékonyság

A szállító rendszerekben felhalmozódott gázok légzsákokat képeznek. Az 5. ábrán látható, hogy a légzsák helyén a folyadék valós áramlási keresztmetszete jelenősen leszűkül, hiszen a teljes csőkeresztmetszet helyett csak a levegővel nem telített részen kénytelen áthaladni. Ez a keresztmetszet-szűkülés gyakorlatilag egy helyi fojtást eredményez, az adott ponton jelentős nyomásveszteséget okozva.

Nem nehéz elképzelni, hogy egy hosszabb szállító vezeték több kritikus pontján (lokális és abszolút magaspontokon, csőhidak és út alatti átvezetések leszálló ágainál, illetve a korábban ismertetett kritikus szállítási sebesség és buborékterjedési jelenségek alapján akár egyenes, vízszintes csőszakaszok több pontján is) kialakuló légzsákok nyomás-veszteségei összegződnek, együtt igen jelentős veszteség-tételt jelentve!

5. ábra Szállítási veszteségek – légzsák hatása a szállítási keresztmetszetre

Más szavakkal, amennyiben ésszerűen elhelyezett légtelenítő szelepekkel meg tudunk szabadulni a rendszerben lévő és ott folyamatosan termelődő levegőtől, úgy jelentős, akár jóval 10%  feletti energia-megtakarítást érhetünk el [2].

Ez az előny gravitációs rendszereknél is könnyen értelmezhető, ld. a vészhelyzet esetén elérhető tűzivíz mennyiségét, vagy akár rendszer bővítés/átalakítás/cső-rekonstrukció során felmerülő méretezési kérdésekben képződő tartalékokat (pl. azonos medencemagasságról nagyobb kiterjedésű terület is biztonságosan ellátható).

Negatív nyomás kialakulása és hatásai

Ahogyan csővezeték rendszer töltésekor a hálózatban bent maradó levegő, úgy hálózat leürítésekor a kialakuló vákuum okozhat problémákat. A víz tehetetlenségénél fogva egy légbevezetés nélküli magasponton az ürítési pontig lefelé „függeszkedő” vízoszlop magasságnak megfelelő negatív nyomás alakul ki…. egészen az adott csőanyag negatív nyomástűrési határáig, mikor is a vezeték összeomolhat.

6. ábra Negatív nyomás hatásai csőhálózatokban

A fentiekből látható, hogy néhány méter szintkülönbség esetén is komoly negatív nyomások alakulhatnak ki, melyek nem megfelelő kezelés esetén (magasponti hidráns megnyitásának elmulasztása ürítéskor – ld. 7. ábra), vagy üzemzavarkor (csőtörés miatti leürülés) jelentős károkhoz vezethetnek. Megfelelő magaspontokon elhelyezett – és megfelelő kapacitású – automatikusan működő légbeszívó- légtelenítő szelepekkel a fenti kockázatok hatékonyan kezelhetők.

7. ábra Vezeték-összeomlás helytelen ürítés miatt – India [3]

Folyadékoszlop-szakadás, kavitáció

Ellenálló csőanyag esetén a maximális elérhető negatív nyomás -10 m.v.o. ( -1 bar ), melyhez közelítve a folyadék egy adott ponton eléri adott hőmérséklethez tartozó telítési gőznyomását, felforr és telített gőz halmazállapotúvá válik, tehát a folyadékoszlop elszakad.

8. ábra Víz telítési gőznyomása

Amennyiben vákuumot kiváltó ok megszűnésével a nyomás újból emelkedni kezd, úgy a telítési gőznyomás állapotában lévő közeg összeomlik a gőz/folyadék fázishatáron egymásnak csattanó folyadékfelületek erős akusztikus lökéshullámot keltenek, jelentős energiájú kavitációs jelenség zajlódik le.

Kavitáció hatására létrejövő nyomáshullámok a rendszer egyéb lengéseit jelentősen meghaladó, kártékony nyomásemelkedést okoznak.

Dinamikus jelenségek

A szállító rendszerek működésekor beálló szándékos vagy hibából adódó üzemállapot-változások dinamikus változásokat generálnak. Tipikus példa ezekre a szivattyú leállás, vagy egy elzáró elem hirtelen bezárása.

Hirtelen elzárás

Ez utóbbi esetet modellezve Szlivka Ferenc: Csővezetékekben fellép tranziens jelenségek c. esszéjére [4], illetve Lorenzo Allievira utalva az alábbiak szerint írhatjuk le a különböző fázisokat:

9. ábra Nyomáshullám terjedése hirtelen záráskor

A hirtelen záráskor egy nyomásnövekedési hullám indul el a zárás helyétől “c” sebességgel. A nyomásnövekedés nagysága és haladási sebessége a cső anyagától, geometriai méretétől és az áramló folyadék sebességétől és anyagától függ. A lezárás helyétől kiindulva egyre több folyadékrészecske megáll, és a cső fala kitágul, valamint a folyadék összenyomódik. A víz eddigi mozgási energiája felhalmozódik egy potenciális energia formájában.

A következő fázisban a végtelen nagynak tekinthető tartályról a hullám ellenfázisban visszaverődik.

A felfúvódott csőfalban és a folyadékban felhalmozott energia a vizet igyekszik visszalökni a tartályba.

A fázis végén az egész csőben a folyadék “v” sebességgel a tartályba áramlik.

A harmadik fázisban a lezárás helyén ismét megállnak a folyadékrészecskék és egy depresszió hullám indul el a lezárt végről. A kifelé áramló folyadékdugó megszívja a csövet.

A negyedik fázisban a depresszió alatt lévő cső magába szívja a folyadékot a tartályból, majd a folyamat elindul az első fázistól. A folyadékban lévő belső súrlódás a jelenséget csillapítja, anélkül a folyamat nem állna le.

Szivattyú leállás

Szivattyú leálláskor gyakorlatilag hasonló jelenség játszódik le, ám az a 3. fázissal indul.

A szivattyú leállást modellező negatív és pozitív nyomáscsúcsok jól láthatóak az alábbi diagramon:

10. ábra Nyomás-diagram szivattyú leálláskor (védelem nélkül) [5]

A 10. ábrán jól látható, hogy a szivattyútól elindulva zöld vonallal jelzett alsó tartományban egy negatív nyomáshullám indul el az (eddig) szállított víz tehetetlensége miatt. Azokon a pontokon, ahol a nyomáshullám „beesik” a barna domborzati vonal alá, valóban vákuum képződik, mely a vezeték összeomlásával, szélsőséges esetben vízoszlop-szakadással, kavtiációval fenyeget. Ugyanakkor látható jelenség, hogy a zöld negatív nyomáshullám a kritikus (fő) idő alatt oda és vissza bejárva a csővezetéket, szinte csillapítás nélkül pozitív nyomáshullámban, kosütésben tér vissza.

11. ábra Nyomásingadozások hosszú távú hatásai

Amennyiben a negatív nyomáshullám mértéke magasabb, mint a cső ellenálló képessége, úgy megtörténhet a cső összeomlása. Amennyiben a csőanyag mégis bírná a levél-diagramon is látható igénybevételeket, úgy sokszori ismétlődés esetén a fenti folyamat játszódna le: a vezeték valamely, a többinél gyengébb keresztmetszete a többi résznél jobban deformálódik. Ha ez a lengési folyamat sok-sok ízben lezajlik, így a gyenge keresztmetszeten repedés indul meg, melyen nemsokára csőtörés követ (11. ábra).

Hálózat védelem légbeszívó- légtelenítő szelepek alkalmazásával

A fent ismertetett jelenségeket alapvetően 3 oldalról tudjuk megfogni jól kiválasztott légbeszívó- légtelenítő szelep alkalmazásával.

• vákuum csökkentése >> a csővezetékekre legnagyobb igénybevételt jelentő negatív nyomás elkerülése >> vezeték élettartamának hosszabbítása
• extrém nagy vákuum elkerülése >> kavitációs nyomáshullám elkerülése
• csillapított zárású vagy tehermentesítő légtelenítő szelep segítségével (ismertetését ld. lennebb) a visszatérő pozitív nyomáscsúcs mértéke is hatékonyan csökkenthető >> vezeték élettartamának hosszabbítása

A cikket folytatjuk…

The post Nyomáslengés védelem és energiahatékonyság növelésének egyes megoldásai folyadékszállító rendszerekben – 1. rész appeared first on Arad Hungária Kft. - vízóra, vízmérő, hőmennyiségmérő és egyéb áramlásmérő eszközök, megoldások.

The post ODOR légtelenítő szelepekhez appeared first on Arad Hungária Kft. - vízóra, vízmérő, hőmennyiségmérő és egyéb áramlásmérő eszközök, megoldások.

Előnye, hogy a speciálisan kialakított vízszintes hajtólemez lehetővé teszi a D-025 SB felszín alatti légtelenítő szelep lecsatlakoztatását és egyszerű karbantartását. Az elzáró szelep egy biztonsági mechanizmussal ellátva a D-025 légtelenítő szelep eltávolítását akár nyomás alatt is lehetővé teszi.

Ennek köszönhetően a karbantartási munkálatok a felszínen is elvégezhetőek, így a biztonsági szempontok sokkal könnyebben kialakíthatók – pl. nem kell zárt térben történnie.

A.R.I. D-025 kombinált légtelenítő szelep jellemzői

• D-025 SB légtelenítő szelep modell egy komplett termék csomag, ami kombinálja az A.R.I. D-025 kombinált légtelenítő szelep megbízható és hatékony tulajdonságait egy felszín alatti szelep előnyeivel
• A földalatti légtelenítő szelep rendszer csökkenti a telepítési költségeket – nincs szükség akna kiépítésére
• A szerviz és karbantartási munkálatok a felszínen történnek, így csökkentve a biztonsági előírások szükségességét
• Egyaránt rendelkezik a vákuum, a levegő és légtelenítő szelepek funkcióival
• A hajtómű kialakítása tartalmaz egy biztonsági mechanizmust is, ami lehetővé teszi a lecsatlakoztatást akkor is, ha a rendszer nyomás alatt van
• Alacsony telepítési költségek, az alacsony karbantartási költségek, biztonságos, megbízható és hatékony működés
• D-025 SB légtelenítő szelep csatlakozások: 3” karimás vagy menetes, megfelelve minden szabványnak

Anyagok és korrózióvédelem

• A héj és burkolat rozsdaálló P.V.C. anyagból készül
• A felszín alatti légtelenítő szelep teste: magas szilárdságú, rozsdának ellenálló, kompozit anyagokból vagy SAE 316 rozsdamentes acélból
• A mozgó alkatrészek speciálisan kiválasztott, rozsdának tökéletesen ellenálló polimer anyagból készülnek

Alkalmazási tartomány

• Nyomástartomány: 0,2-10 bar.
• Maximum működési hőmérséklet: 60°C.
• Maximum ideiglenes hőmérséklet: 90° C.
• Két különböző beszerelési hossz:
  • 800 mm cső; teljes rendszer hossz: 975 mm.
  • 1000 mm cső; teljes rendszer hossz: 1175 mm.

D-025 SB felszín alatti légtelenítő szelep alkalmazható

• felszín alatti telepítés szennyvízhez
• szennyvíztisztító és víztisztító telepeken
• ipari rendszereknél, ahol fagyveszély áll fenn és utak, épületek stb. alatt

The post D-025 SB Felszín alatti légtelenítő szelep appeared first on Arad Hungária Kft. - vízóra, vízmérő, hőmennyiségmérő és egyéb áramlásmérő eszközök, megoldások.

The post D-023 SB felszín alatti légtelenítő szelep appeared first on Arad Hungária Kft. - vízóra, vízmérő, hőmennyiségmérő és egyéb áramlásmérő eszközök, megoldások.

A kombinált légtelenítő szelep a rendszer töltése és feltöltése közben is ki tudja engedni a levegőt és gázokat, ahogy leengedéskor, vagy vízoszlop elválasztáskor is funkcionál, és kiengedi a levegőt és gázokat nyomás alatt is. A D-021 kombinált légtelenítő szelep egyedülálló kialakítása a folyadékot elválasztja a tömítő mechanizmustól, ezzel biztosítva az optimális működési körülményeket.

D-021 kombinált légtelenítő szelep jellemzői

• A szelep speciálisan olyan rendszerekre lett kifejlesztve, ahol a folyadék szilárd anyagot is tartalmazhat, mint például az újrahasznosított vagy szennyvíz
• Az egyedülálló légrés kialakítás lehetővé teszi a tömítő mechanizmusból származó folyadék elválasztását biztosítva az optimális működési körülményeket
• Egyaránt rendelkezik a légtelenítő és a levegő és vákuum szelepek funkcióival
• Három funkció:
  • Mentesíti a rendszert a feltöltés közben bejutó nagymennyiségű levegőtől
  • Mentesíti a rendszert a leeresztés közben bejutó nagymennyiségű levegőtől
  • A nyomás alatt lévő rendszert mentesíti a bejutó levegőtől.
• Rugalmas gördülő tömítés, egyenletes nyitást, zárást és szivárgásmentességet biztosítva
• Légtelenítő szelep mérettartomány: 25 mm – 50 mm (1″-2″) menetes BSP vagy NPT csatlakozás
• A következő karima méretekben: 25 mm – 50 mm (1″ – 2″)
• A szelepek karimás véggel kerülnek gyártásra, minden szükséges standardnak megfelelve

Anyagok és korrózióvédelem

• A test kompozit anyagokból készül
• A belső fém alkatrészek rozsdamentes acélból készülnek
• Az úszók rozsdaálló kompozit anyagokból készülnek
• A karima rozsdaálló kompozit anyagokból készül

Alkalmazási tartomány

• Nyomástartomány: 0,2-10 bar
• Maximum működési hőmérséklet: 60°C
• Maximum ideiglenes hőmérséklet: 90° C
• További egyirányú lehetőségek: elszívás / mentesítés

D-021 kombinált légtelenítő szelep alkalmazási terület

•  újrahasznosított víz, nyers víz, szennyvíz, lebegő, szilárd részeket tartalmazó víz és hűtővíz

The post D-021 kombinált légtelenítő szelep újrahasznosított és nem ivóvízhez appeared first on Arad Hungária Kft. - vízóra, vízmérő, hőmennyiségmérő és egyéb áramlásmérő eszközök, megoldások.

A D-025 kombinált légtelenítő szelep a rendszer töltése és feltöltése közben is ki tudja engedni a levegőt és gázokat, ahogy leengedéskor vagy üres állapotban is funkcionál, illetve kiengedi a levegőt és gázokat nyomás alatt is. A légtelenítő szelep egyedülálló kialakítása a folyadékot elválasztja a tömítő mechanizmustól, ezzel biztosítva az optimális működési körülményeket.

D-025 kombinált légtelenítő szelep jellemzői

• A D-025 kombinált légtelenítő szelep speciálisan olyan rendszerekre lett kifejlesztve, ahol a folyadék szilárd anyagot is tartalmazhat, mint például a szennyvíz
• A légtelenítő szelep egyedülálló kialakítása a folyadékot elválasztja a tömítő mechanizmustól, ezzel biztosítva az optimális működési körülményeket
• Egyaránt rendelkezik a vákuum és a levegő és légtelenítő szelepek funkcióival
• Három funkció:
  • Mentesíti a rendszert a feltöltés közben bejutó nagymennyiségű levegőtől
  • Mentesíti a rendszert a leeresztés közben bejutó nagymennyiségű levegőtől
  • A nyomás alatt lévő rendszert mentesíti a bejutó levegőtől

• D-025 légtelenítő szelep mérettartomány: 50 mm – 100 mm (2″-4″) menetes BSP vagy NPT csatlakozás
• A következő karima méretekben: 50 mm – 100 mm (2″ – 4″)
• A légtelenítő szelepek karimás véggel kerülnek gyártásra, minden szükséges standardnak megfelelve

Anyagok és korrózióvédelem

• A test kompozit anyagokból készül
• A mozgó alkatrészek speciálisan kiválasztott, rozsdának tökéletesen ellenálló polimer anyagból, az úszó és rugó rozsdamentes készülnek
• A légtelenítő szelep rozsdamentes acélból és öntöttvasból is rendelhető

D-025 légtelenítő szelep alkalmazási tartomány

• Nyomástartomány: 0,2-10 bar
• Maximum működési hőmérséklet: 60°C
• Maximum ideiglenes hőmérséklet: 90° C
• További egyirányú lehetőségek: elszívás / mentesítés

D-025 légtelenítő szelep alkalmazható

• szennyvíz kezelés
• szennyvíztisztító telepek
• tenger víz

The post D-025 kombinált légtelenítő szelep appeared first on Arad Hungária Kft. - vízóra, vízmérő, hőmennyiségmérő és egyéb áramlásmérő eszközök, megoldások.

A kombinált légtelenítő szelep a rendszer töltése és feltöltése közben is ki tudja engedni a levegőt és gázokat, ahogy leengedéskor, vagy üres állapotban is funkcionál, és kiengedi a levegőt és gázokat nyomás alatt is. A légtelenítő szelep egyedülálló kialakítása a folyadékot elválasztja a tömítő mechanizmustól, ezzel biztosítva az optimális működési körülményeket.

A D-023 kombinált légtelenítő szelep jellemzői

• A légtelenítő szelep speciálisan olyan rendszerekre lett kifejlesztve, ahol a folyadék szilárd anyagot is tartalmazhat, mint például a szennyvíz
• A karok és csapok a légtelenítő szelep testén és forróvíz környezetén kívül van elhelyezve
• Egyaránt rendelkezik a vákuum és a levegő és légtelenítő szelepek funkcióival.
• Három funkció:
  • Mentesíti a rendszert a feltöltés közben bejutó nagymennyiségű levegőtől
  • Mentesíti a rendszert a leeresztés közben bejutó nagymennyiségű levegőtől
  • A nyomás alatt lévő rendszert mentesíti a bejutó levegőtől.
• Karima méretek D-023 légtelenítő szelephez: 75 mm – 100 mm (3″ – 4″).
• A légtelenítő szelepek karimás véggel kerülnek gyártásra, minden szükséges standardnak megfelelve

Anyagok és korrózióvédelem

• A légtelenítő szelep test St. 37 acélból, a burkolat ASTM A-536 60-40-18 öntöttvasból készül
• Légtelenítő szelep bevonat: fúziós kötésű epoxi bevonat (DIN 30677-2)
• A D-023 légtelenítő szelep mozgó alkatrészei speciálisan kiválasztott, rozsdának tökéletesen ellenálló anyagból, a belső alkatrészek rozsdamentes acélból készülnek
• A légtelenítő szelep rozsdamentes acélból is rendelhető

Alkalmazási tartomány

• Nyomástartomány: 0,2-16 bar.
• Maximum működési hőmérséklet: 60°C.
• Maximum ideiglenes hőmérséklet: 90° C.
• További egyirányú lehetőségek: elszívás / mentesítés és további becsapódás elleni lehetőségekkel.

D-023 légtelenítő szelep alkalmazási terület

• szennyvíz szivattyúállomásokon
• szennyvíz, szennyvíztisztító telepek
• tenger víz

The post D-023 kombinált légtelenítő szelep appeared first on Arad Hungária Kft. - vízóra, vízmérő, hőmennyiségmérő és egyéb áramlásmérő eszközök, megoldások.

Hogyan működik az S-021 automata légtelenítő szelep ?

Az automata légtelenítő szelep akkor is ki tudja engedni a levegőt és gázokat, amikor a rendszer nyomás alatt van. Az S-021 automata légtelenítő szelep egyedülálló kialakítása a folyadékot elválasztja a tömítő mechanizmustól, ezzel biztosítva az optimális működési körülményeket.

Az újrahasznosított és nem ivóvíz rendszerekben a folyadékban található levegő csökkentheti a keresztmetszeti áramlás hatékonyságát, ezzel megnövekedett nyomásveszteséget okozva. A nem kívánt levegő kosütést, mérési pontatlanságokat és a rozsdásodás felgyorsulását okozhatja.

S-021 automata légtelenítő szelep jellemzői

• Az automata légtelenítő szelep speciálisan olyan rendszerekre lett kifejlesztve, ahol a folyadék szilárd anyagot is tartalmazhat, mint például a szennyvíz
• Az egyedülálló légrés kialakítás lehetővé teszi a tömítő mechanizmusból származó folyadék elválasztását biztosítva az optimális működési körülményeket
• A légtelenítő komponens túlnyomásos rendszerekben kibocsátja a légbuborékokat
• Légtelenítő szelep mérettartomány: DN 25 mm – 50 mm (1″-2″) menetes BSP vagy NPT csatlakozás
• Rugalmas gördülő tömítés, egyenletes nyitást, zárást és szivárgásmentességet biztosítva
• A következő karima méretekben: DN 25 mm – 50 mm (1” – 2″).
• A szelepek karimás véggel kerülnek gyártásra, minden szükséges standardnak megfelelve

Anyagok és korrózióvédelem

• A szelep test kompozit anyagokból készül
• A belső fém alkatrészek rozsdamentes acélból készülnek
• Az úszók rozsdaálló kompozit anyagokból készülnek
• A karima rozsdaálló kompozit anyagokból készül

S-021 automata légtelenítő szelep alkalmazási tartománya

• Nyomástartomány: 0,2-10 bar
• Maximum működési hőmérséklet: 60°C
• Maximum ideiglenes hőmérséklet: 90° C
• További egyirányú lehetőségek: elszívás / mentesítés

Alkalmazási terület

• újrahasznosított víz
• nyers víz, szennyvíz
• lebegő, szilárd részeket tartalmazó víz és hűtővíz

The post S-021 automata légtelenítő szelep újrahasznosított és nem ivóvízhez appeared first on Arad Hungária Kft. - vízóra, vízmérő, hőmennyiségmérő és egyéb áramlásmérő eszközök, megoldások.